Távolság a szállodától: 32 km
Ajánlott útvonal: Dávod - Csátalja - Nagybaracska - Sárhát - Újmohács - Mohács
Próbálja ki: Ladikos átkelés megtekintése, Felvonulás megtekintése, Múzeum látogatás, Vásározó árusok, Télűző tábortűz, Zenés- táncos mulatság
Program időpontja és időtartama: 2011. február 11-16. egész napos rendezvény |
|
Története
A népszokásról az első írásos feljegyzés 1783. évi Canonica Visitatio (egyházlátogatás) során keletkezett, amelyben zenés, álarcos felvonulást írtak le Mohács sokácok által lakott utcáiban. – Az egyházi hivatalnok kéri a város vezetésétől, hogy a szokást, amely „utálatos és botrányos” tiltsák be. Az egyház 1868-ban újabb kísérletet tett a betiltásra. Volt olyan időszak - világháborúk idején, amikor majdnem teljesen a feledés homályába került a népszokás.
A farsang minden esztendőben a január 6-tól, azaz vízkereszt napjától hamvazószerdáig tartó időszakot jelentette. Ilyenkor a nagyobb téli munkák már befejeződtek, a disznóvágás is lezajlott, a lakodalmak is elmúltak, a tavaszi földmunkák ideje még nem jött el. Így ez volt a legalkalmasabb időszak az ünneplésre, vigasságra, táncra. Kisfarsanggal (farsang utolsó csütörtökje) /mali poklada/ kezdetét vette az ünnep, ekkor csak gyerekek öltöztek be maskarásoknak (tehát famaszkot nem viseltek). A gyerekek bandákba verődve házról házra járnak. Buzogányukkal megveregetik a kaput és bekiáltanak a kerítésen: Poklada! Ezzel bejelentik a háziaknak, hogy megérkezett a farsang, vége a télnek s hogy itt van a tavasz. Előbb buzogányukkal vagy botjukkal megveregették a ház sarkát és a kemence száját, majd a háziaknak elmondták jókívánságaikat, majd jutalmul kalácsot, a nyársukra kolbászt, szalonnát kaptak. Maskarások egy részét azonban szokás jankeléknek is nevezni. Jellemzőjük, hogy korommal bekenik vagy rongy maszkkal fedik el arcukat és színes rongyokat húznak magukra, fegyverként pedig, egy zsákot, harisnyát rongyokkal megtöltenek, és ezzel fejezik ki az ördögi pajkosságukat a nőkkel szemben. Ehhez az alakhoz is tartozik egy legenda, miszerint, volt egy öreg, kissé púpos zsidó kereskedő - Jan Görl - aki Mohács utcáit járva, nyersbőröket vásárolt. A kapott bőröket, pedig az egyik vállára vetve vitte. Ez e kissé vicces kinézetű alakot a gyerekek gyakran csúfolták különböző mondókákkal, „Jánkele gri, jánkele gri, jánkele gri, kell e nokedli?” és ekkor az öregember a vállán lévő bőrökkel feléjük csapot, hogy elijessze őket. Hogy mi az igazság, azt sajnos már nem tudjuk, de az biztos, hogy a zsidók is tartottak jelmezes felvonulást farsang idején. Egyes kutatók hipotézisükben a helyi németekhez kapcsolja ezt az alakot. (Baja történelmében találunk erről a zsidó jelmezes népszokásról írásos feljegyzést.
Az UNESCO szellemi-kulturális világörökségi listájára történő felterjesztés előkészítésével 2008 szeptemberében az Európai Folklór Intézetet bízták meg. Magyarország a hazai listán első helyen szerepeltette a busójárást.Az UNESCO a 2009. szeptember 28. és október 2. között tartott kormányközi bizottsági ülésén a világ minden tájáról érkezett 111 jelölésről döntött. Az Egyesült Arab Emirátusok fővárosában, Abu Dhabiban rendezett ülésen 76 elemet vettek föl „Az emberiség szellemi örökségének reprezentatív listájára”, köztük a Magyarország által felterjesztett Mohácsi busójárás című jelölést is. |
Bevezető
A busójárás tulajdonképpen a világon több helyütt megtalálható tél – tavasz fordulóhoz kapcsolódó évezredes szokások maradványa, amelyben a termékenység varázslás elemei is megtalálhatók. Valószínűleg a balkáni eredetű sokácok, korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, ami aztán Mohácson újabb elemekkel bővült és nyerte el mai alakját. A busójárás napján a maskarákba öltözött férfiak csónakokkal kelnek át Mohácsra a Duna másik partjáról, hogy "felfordítsák" a város életét. Az átkelés után több órán keresztül vonulnak a főtérre, közben csinos lányokat ejtenek túszul, és mindenütt csínyeket hajtanak végre. Álarcaik, öltözetük több száz éves múltra tekint vissza, elkészítésüket nagy gonddal végzik, minősége népművészeti különlegesség. Az eseményre látogató érdeklődő biztosan nem fog unatkozni az egész várost betöltő forgatagban, ahol vásározó árusok sora kínál ételt, italt és mindenféle népi hangszereket, ruhákat, emléktárgyakat. A nap közepén zenés- táncos köszöntések hangzanak el a főtéren, és több hatalmas ágyúlövéssel riasztják meg a hideget és a fagyot, majd az esemény tetőpontjaként máglyán égetik el a telet jelképező szalmabábukat és egyéb kellékeket.
Lehetőségek
A busójárás hangulatába érdemes reggel belecsöppeni, és megtekinteni a busók ladikos átkelését a Dunán. A hideg ellen forralt bort, teát, pálinkát ajánlunk, amelyeket a parti úton vásárolhatunk meg. Az igazán bátrak az átkeléshez szólongathatják a busókat, kurjongathatnak, a nők sikításokkal kísérhetik a "rettenetes" látványt. Ezt követően indulhat a busók felvonulásának kísérése a főtérre. Közben sültkolbászt, hurkát, és sokféle egyéb ételt fogyaszthatunk a helyben sütött friss kenyérrel. A főtéren indulhat a táncos köszöntő, és az ágyúdörgés, melybe bevonják a bámészkodókat, a gyerekek nagy örömére. A koraesti tábortűz mellett pedig jól eshet néhány korty a helyi borokból, melyet a résztvevők zenés mulatozása tesz felejthetetlenné.
Aki igazán el szeretne merülni a busójárás hangulatában, annak nem csak az esemény alkalmával van lehetősége ezt megtenni. Rengeteg helyi múzeum, kiállítás, és iparművész várja egész évben az érdeklődőket. Népi iparművészek műhelyeiben tekinthetjük meg a maszk készítés és a nehéz rudaviselet megvarrásának rejtelmeit, és ha kedvünk tartja, akkor kipróbálhatjuk saját tehetségünket is az említett területeken. Állandó kiállításokon ismerhetjük meg, hogy honnan származik a sokac nép, honnan ered a busójárás, milyen módon fejlődött a mai formájára ez a hagyomány. |
|
|
| Látnivalók, érdekességek: |
- Busó Club (állandó kiállítás)
7700 Mohács, Kossuth Lajos utca 54.
Nyitva: hétfőtől péntekig 9.00-17.00, szombaton 9.00-12.00 óráig Csoportok érkezése esetén előzetes bejelentkezés szükséges.
Telefon: (69) 302-677, (20) 331-36-71
- Englert Antal busómaszkfaragó, Népi Iparművész
7700 Mohács, Kígyó utca 7/a
Telefon: (69) 302-548, (70)701-45-38, (70) 215-42-89
E-mail: englertantal@freemail.hu
- Kanizsai Dorottya Múzeum
7700 Mohács, Városház utca 1.
Telefon: (69) 311-536
Nyitva: keddtől szombatig 10.00-15.00 óráig
- Rosta Endre maszkfaragó
Látványműhely: 7700 Mohács, Temető utca 23. (A látványműhely előzetes bejelentkezés,egyeztetés után látogatható.)
Telefon: (20) 57-99-830
E-mail: rosta.endi@citromail.hu, rosta.endi@gmail.hu
|
|
|
